Dr. Makai Lajossal a Pécsi Ítélőtábla elnökével és Dr. Túri Tamással az Ítélőtábla elnökhelyettesével beszélgettünk egy nagyon kellemes délutáni program keretében az Ítélőtábla 8. emeletén található tárgyalóban, remek panorámával a városra. Ilyen közegben még kellemesebb volt szemezgetni olyan érdekes témákból, mint a bizonyítékok törvényessége, vagy a lehallgatások gyakorlata.

Gyakorló bírákként először is összegzik, hogy hogyan rendszerezik a rendelkezésre álló bizonyítékokat az eljárás során. Értékelik a tartalmi összetevőket, majd a tényekre vonatkozóan következtetéseket vonnak le.

Ugyanakkor mindig szem előtt kell tartaniuk azt az esszenciális kérdést, hogy mi törvényes egyáltalán. Ugyanis vannak esetek, amikor valamilyen ok miatt a bírónak egyes bizonyítékokat ki kell rekesztenie az eljárásból, vagy el kell vetnie, mivel az adott bizonyíték tartalmi hitelessége nem elfogadható/kétes.

Rendkívül fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy szabad bizonyítási rendszer érvényesül napjainkban, tehát nincs előre meghatározott ereje egyetlen bizonyítéknak sem, mindazonáltal elmondják azt is, hogy a gyakorlatban érvényesül mégis egyfajta hierarchia. Ugyanis a természettudományos megalapozottságú bizonyítékok, tehát pl. szakértő által végzett hemogenetikai vizsgálat erősebbnek bizonyul, mint például a tanúvallomások, amelyek igen sok esetben ellentétesek is lehetnek.

Törvény előírhatja továbbá egyes bizonyítási eszközök igénybevételét, itt kanyarodunk központi témánk irányába, a titkos adatszerzéshez, amely ugyebár a magánszférába történő szigorú beavatkozása az eljáró hatóságnak.

Vendéglátóink egy fiktív jogesettel készültek számunkra, amelynek valós fennforgása rengeteg fejfájást okozna a büntetőeljárás során több fél számára is.

A jogeset kimeríti a Be. 78. § (4)-t, amely a más tiltott módon szerzett bizonyítékokra (is) vonatkozik.

(4) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.

Esetünkben a vita tárgyát egy lehallgatott telefonbeszélgetés képezi és a törvényi feltételek a lehallgatott telefonbeszélgetés esetében nem álltak fenn, ami amiatt problematikus, mert a telefonbeszélgetésnek köszönhetően derítették fel egy padláson azt a vésőt, amellyel bizonyosan a sértett halálát okozták.

A tárgy vérrel szennyezett volt, a továbbiakban pedig hemogenetikai vizsgálat során feltárták, hogy szinte minden kétséget kizáróan a sértett vére található a vésőn.

Itt merül fel a délutáni program központi kérdése is, mi szerint :Mérgezett fa gyümölcse mérgezetté válik e a magyar jogban?

Dr. Túri Tamás gondolatai szerint az angolszász jogban minden bizonnyal mérgezetté válna az előbbiekben bemutatott bizonyíték és a terheltet felmentenék, azonban véleménye szerint a kontinentális jog tekintetében ez nem így alakulna. Ma egy magyar büntetőeljárás során úgy gondolja, hogy elítélnék a jelenlegi bírói gyakorlat alapján.

Végül jogértelmezési kérdések is felmerültek, ugyanis a törvény nem mondja ki, hogy hányszor hosszabbítható meg a 90 nap. Ez érdekek összeütközését jelentheti, továbbá alapjogok sérülését is. Felmerül az a kérdéskör is, hogy ne lehessen személyekről készletre adatokat raktározni, mivel ez a végeláthatatlan adatgyűjtés ennek a lehetőségét is előhozza. Ugyanis nem véletlenül vannak keretek, illetve garanciális szabályok, ezek bizonyos jogfejlődési szint felett nem léphetők át, demokratikus jogállami keretek között nem fogadhatók el.

Végső konklúzió, hogy legyen minden törvényes, mivel mindenki lelkének ez a legjobb, illetve, hogy az eljárásjogok gyakorlatilag a hatóságok önkényének szabnak gátat.

A titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a bíróság határoz. (nyomozási bíró eljárása) ( Be. 203 § (1))